szerda, október 28, 2009

Végreeeee! Kókuszvíz



Most egy nagy kedvencemről fogok írni, amivel csak annyi a baj, hogy Magyarországon elég nehezen hozzáférhető. A kókuszvízről van szó, ami nem tévesztendő össze a kókusztejjel. A kókuszvíz a kókusz belsejében lévő folyadék. A legjobb kókuszvíz az éretlen zöld kókuszból nyerhető. A kókusztejet pedig a kókusz húsából nyerik. Legelőször egy olyan üveges kókuszvízet próbáltam, ami ananászdarabokkal volt dúsítva. Nagyon finom volt. Úgy tudnám jellemezni, hogy egy elég semleges ital, mégis van valami friss, üde íze. Nyáron, hőségben szerintem a legideálisabb szomjoltó a víz mellett. Olyan sok ásványi anyag és nyomelem található benne, hogy az ember, ha megiszik egy pohárral, rögtön érzi a hatását. Komolyan mondom, sokkal energikusabb leszek tőle.
Nagyon szeretem és legszívesebben minden nap fogyasztanám.

Most pedig nézzük miért is jó a kókuszvíz:

- természetes élelmiszer bélpanaszokkal küzdő embereknek,
- kiküszöböli a hiányos táplálkozásból és rossz emésztésből adódó problémákat,
- növeli a bélrendszer tápanyagfelvevő képességét,
- normalizálja a bélflórát és ezáltal csökkenti a gyomorgörcsöt és a gyomorfájdalmakat,
- kitűnően alkalmas sportolásnál, hányásnál, rosszullétnél, műtéteknél fellépő folyadék-, nyomelem- és ásványi anyag veszteség esetén a folyadékpótlásra
- kitűnő tonizáló ital idős és beteg emberek számára,
- segíti a vizelet kiválasztódást, így hatásos a vese- és húgyvezetékek karbantartásához,
- nagyon hasonlít vérünk Ph-értékéhez, valamint sejtjeink sótartalmához, így a súlyosabb betegedésből való felépülést meggyorsítja,
- sejtregenerálóként is kiválóan felhasználható, mivel a szervezet gond nélkül befogadja,
- a második világháborúban a csendes-óceáni térségében a sebesült katonáknak intravénásan adagolták és nem okozott lázat, nem rombolta a vörös vértesteket,
- magas kálium, kalcium, magnézium és más alkáli ásványok tartalma miatt erősen alkalizáló és hozzájárul egy kiegyensúlyozott sav-lúg háztartáshoz,
- segít a szervezet méregtelenítésében és salakkivezetésében.

Sajnos itthon nem nagyon lehet kapni, s ha mégis, akkor egy kis üveg/doboz több száz forint. Ezt a dobozos változatot érdekes módon a Match-ben találtam.
Ritkán járok oda, de ennek most nagyon megörültem. Az üvegeset régebben a Culinaris-ban vettük.



Az okosságokat innen vettem.

kedd, október 27, 2009

Lekváros piskótatekercs




Nagyon szeretjük, mégis ritkán sütöm.
Pedig egyszerű, könnyű, finom!

Én így készítem:

A sütőt előmelegítem kb. 160 fokra.
Öt tojást szétválasztok. A fehérjéket egy csipet sóval felverem, amikor már elég kemény, adok hozzá (folyamatosan kever a robotgép, alacsony fokozaton, így adok hozzá mindent) egyenként 5 evőkanál cukrot + vaníliás cukrot, majd az 5 sárgáját szintén egyenként. Ezután 5 evőkanál lisztet, a legvégén kevés sütőport és egy picike olajat is belekeverek.

Az a lényeg, hogy mindent egyenként adjunk hozzá és alacsony fokozaton tartsuk a gépet.
A tésztát sütőpapírral bélelt gáztepsire öntöm.
Addig sütöm, míg szép színe nem lesz. Ez kb. 1/2 óra.
A megsült tésztát azon nyomban feltekerem kb. 2x egymás után.
Mire ez megvan, a tészta sem olyan meleg már, rá is kenhetjük a lekvárt (ki mit szeret).
Szépen feltekerjük és felvágjuk.

Finom, könnyű, laza tésztám lett, a lekvár istenien beszívódott a piskótába, jó nedves lett így a tészta.
Hamar megettük.

hétfő, október 26, 2009

Hagyományos császármorzsa




Eredetileg azt a császármorzsa verziót kerestem a neten, ami sütőben süthető.
Meg is találtam, aztán az lett a vége, hogy elkezdtem sütőben sütni, majd kivettem és folytattam serpenyőben. Mindegy, megérte, nagyon, nagyon finom és igen laktató. Ajánlom mindenkinek, aki nem a darás morzsát szeretné elkészíteni, hanem a hagyományosat.

A receptet itt találtam.

Hozzávalók:

4 tojás - én 2 tojásból csináltam és működött
10 dkg cukor
10 dkg puha vaj
4 dl tej
1 citrom héja
30 dkg liszt
mazsola - ízlés szerint
vaníliás cukor

A mazsolát beáztatjuk a rumba.
A tojásokat szétválasztjuk.
A fehérjéket felverjük egy csipet sóval.
A sárgáját a puha vajjal, cukorral kikeverjük, beletesszük a citromhéjat, a tejet, majd a lisztet.
Végül a felvert fehérjét és a mazsolát is beleforgatjuk.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, és betoljuk az előmelegített 160 fokos sütőbe.
Kb. 3/4 óra alatt kész.

Én viszont úgy gondoltam, hogy mégis inkább serpenyőben folytatom a sütést, így egy idő után kivettem a sütőből, betettem egy serpenyőbe és két részletben tovább sütöttem. Közben apró falatkákra szaggattam a tésztát.

Önmagában is nagyon finom, mi házi baracklekvárral ettük, porcukorral meghintve.

Vigyázat, mert tényleg laktató. Jó étvágyat!

csütörtök, október 22, 2009

Nagyon finom saláta


Gyorsan beírom, mielőtt elfelejtem miket tettem bele, mert komolyan nagyon finom lett. Semmi extra egyébként és mégis tökéletes a végeredmény.

A piacon kaptam kis zöld fodros salátát, ez volt az alap. Ment még bele paradicsom, uborka, kukorica, 3 csomag mozzarella, lilahagyma, pritamin paprika, bazsalikom.

Mindent megmostam, összevágtam, beletettem egy tálba.

Az öntet a következő: 1-2 gerezd fokhagymát lereszelek, ráöntök egy kevés olívaolajat, csavarok bele citromlevet és néha egy nagyon kevés mézet is teszek bele, sózom-borsozom, majd ráöntöm a salátára.

Isteni finom lesz, jó étvágyat!

Természetesn bármi kerülhet bele, ami éppen kapható és amiket szeretünk.

szerda, október 21, 2009

Pizza


Hozzávalók:


300 gr. kenyérliszt (BL-80)
1/2 teáskanál szárított élesztő
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál só
170 ml víz
+ én most oregánót is tettem a tésztába


Természetesn a hozzávalókat kézzel is összedolgozhatjuk, de egyszerűbb, ha a kenyérsütőgép elvégzi ezt helyettünk, addig foglalkozhatunk a feltétek előkészítésével.

Nálam most a kenyérsütő dolgozott pontosan 45 percig, kelesztéssel együtt.
Amikor kész volt, kör alakúra nyújtottam és rápakoltam a következőket:
- paradicsomszósszal megkentem (most üveges passzírozott paradicsom volt, de sima pardicsomból is szoktam, akkor a héjától megfosztott paradicsomot pürésítem és fűszerezem - só, bors, oregánó, bazsalikom...-)
- apróra vágott sonkaszeleteket, kukoricát, paradicsomot, sok sajtot, meg olajbogyót.
- ha van gomba, azt is tegyük rá, nekem most nem volt.

Forró sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem.
Ebből az adagból 1 közepes kör alakú pizza lesz.

kedd, október 20, 2009

Makadámdió vagy ausztrál mogyoró


Az az igazság, hogy felfedeztem a számomra legeslegfinomabb csemegét. Eddig valahogy nem találkoztam a makadámdióval, de a legutóbbi Müller látogatásnál ezt kaptam. Még sosem ettem, sütiben sem.
Elképesztő mennyire finom. Vissza kellett fognom magam, hogy ne egyem meg az egész zacskót, ami 125 gramm volt. Enyhén sózott verziót vettünk. Volt még wasabis, de azt kihagytuk.
Annyira eteti magát. Vajpuha, omlós az egész és nem lehet eltelítődni tőle, mint mondjuk a mogyorótól. Egy baja van, mégpedig, hogy egy zacskó kb. 1000.- forint.
Egyébként állítólag ez a világ legdrágább mogyorója. Az biztos, ugyanis körbenéztem az ebay-en is és mindenhol iszonyat drága.
Ráadásul a makadámia fa csak olyan 7-10 éves korától termi a dióját megfelelő időjárási viszonyok mellett. A héja nagyon kemény, nagyon nehéz feltörni.
Észak-Ausztráliából származik, de már ültetik Hawaiin is.
Esküszöm nem kapok jutalékot a Müllertől, de mindig valami finomságra bukkanunk nálunk.
Hamarosan felteszek 1-2 különleges csokit is (az egyik makadámdiós :)
Szóval, szerintem az életben legalább egyszer ezt meg kell kóstolni!

kedd, október 13, 2009

Frankfurti leves


Bármennyire is furcsa, ezt a levest életemben nem igazán fogyasztottam, emlékeim nincsenek róla.
Mindig is furcsának találtam, hogy apró virslidarabok úszkálnak benne.
Egyáltalán nem volt szimpatikus.
Uram azonban nagyon is szereti, így nemrég a kedvéért megfőztem.
S mi lett a vége?
A rá következő héten megint megfőztem :)
Az egyik kedvenc levesem lett nekem is.
Legelőször úgy készítettem, hogy meg sem kóstoltam közben és mégis olyan isteni leves kerekedett belőle. Jó sok majorannát tettem bele és a tejfölös habarás is sokat lendít rajta.
Szóval, aki esetleg még nem próbálta, bátran ajánlom.
A recept is tökéletes, egytől egyig így csináltam és Macinál találtam, köszönöm!
Kiegészítésként csak annyi, hogy én még néhány szál répát is tettem bele, felkarikázva.
Ja, és ebben a hideg, szeles időben jó forrón egy kis frankfurti leves pont ideális :)


Azért ide is bemásolom Maci receptjét, hogy meglegyen:


Frankfurti leves


fél fej kelkáposzta
1 fej vöröshagyma
2-3 szem krumpli
4 gerezd fokhagyma
1 tk. pirospaprika
1 kk. egész kömény
morzsolt majoranna
5 deka füstölt húsos szalonna
20 deka virsli (frankfurti vagy bécsi)
1 pohár tejföl
2 kanál liszt
olaj
só, bors


A finomra aprított hagymát olajon megfuttatom, a kis kockákra vágott szalonnát beledobom, picivel később pedig 2 gerezd reszelt fokhagymát és a köménymagot is hozzáadom. 1-2 percig alacsony lángon pirítom, majd félrehúzom, és leszórom pirospaprikával.

A vékony csíkokra vágott kelkáposztát, és a vékonyra szeletelt krumplit hozzáadom, majd annyi vízzel öntöm fel, amennyi bőségesen ellepi, sózom, borsozom, és majorannát morzsolok rá. Lefedve puhára főzöm, ügyelve rá, hogy ne essen szét se a krumpli, se pedig a káposzta ne váljon péppé, végül a felkarikázott virslit is belefőzöm.

Egy kisebb teflonban 2 kanál liszttel és olajjal világos rántást készítek, a maradék fokhagymát belereszelem, felöntöm hideg vízzel, és egy pohár tejföllel. Habverővel simára keverem az egészet, majd a levesbe szűröm. Kiforralom, és sóval, borssal ízesítem a végén.

Ebből lesz...


.. a finom paprikakrém (remélem)!